MESTER ROUX 5. Fejezet - A Szentség

Gombonként oldottam le az ingét, élvezve minden pillanatot, ahogy lassan felfedtem a szent ruháit, amelyek vonzóan tapadtak a mellkasa finom húsához. Végre összeértek az ajkaink. Egy tiszta elektromosság villanása futott át közöttünk. Körbefogtam a testét, és hosszan csókolóztunk. Egy ideig így álltunk, egymás szemébe nézve, egymás leheletét lélegezve. Szorosan öleltem, összeszorítva a törzsét, birtoklóan nyomulva rá hátulról. Ő volt a feladatom.